A fajta t�rt�nete 

 A shih-tzu eredete bizonytalan. A legjobb
inform�ci�k arra utalnak, hogy a shih-tzu tibeti eredet�, ahol szent kutyak�nt tartott�k a templomokban. �gy tudjuk, hogy a Manchu dinasztia (XVII. sz.) alatt a k�nai cs�sz�rnak aj�nd�kozt�k �ket a tisztelet jel��l. �gy ker�ltek K�n�ba.
K�n�ban ezek a kuty�k gyorsan „kis templomi kuty�kk�” v�ltak. A palot�ban tartott�k �ket, ahol az udvar eunuchjai gondoz�s�ban voltak. �gy tudjuk, hogy egy k�s�bbi uralkod�, Dowager cs�sz�rn� volt az, aki szem�lyesen fel�gyelte a ritka �s szent palotai kuty�k teny�szt�s�t.

1908-ban bek�vetkezett hal�la ut�n keveset tudunk arr�l, hogy mi t�rt�nt a fajt�val. N�h�nyan a palot�ban maradtak, �s val�sz�n�, hogy n�h�nyukat fontos k�nai csal�doknak aj�nd�koztak.

Amikor 1934-ben megalakult a Pekingi Kennel Klub, nagy z�rzavar volt a kistest� fajt�k k�zti k�l�nbs�gt�telben. N�h�nyan �gy v�lt�k, hogy a shih-tzu egy tiszta tibeti fajta, m�g m�sok azt gondolt�k, hogy a tibeti apso �s a pekingi keresztez�se.

 1938-ban a shih-tzunak fel�ll�tottak egy egy�ni standard- et, �s elismert�k a t�bbi tibeti fajt�t�l k�l�n�ll� fajtak�nt, amelyekkel kor�bban egy csoportba osztott�k. 

Brown Riggsnek tulajdon�tj�k, hogy az els� kis templomi kuty�t 1928-ban Nagy-Britanni�ba hozta.
1933-ban elismert�k a shuh-tzut a tibeti apsot�l k�l�n�ll� fajt�nak, �s elfogadt�k a nev�t, jelezve, hogy ez a fajta k�l�nb�zik a t�bbi hasonl� fajt�t�l. A fajta egyedeit m�g „kis oroszl�n kuty�”-nak h�vt�k. Ez a n�v nemcsak a megjelen�sbeli hasonl�s�got festi le a hatalmas dzsungellak� macsk�hoz, tal�n n�h�ny p�ld�ny b�s�ges arany sz�rzete miatt, hanem az�rt, mert haz�j�ban istenk�nt tisztelik az oroszl�nt a buddhistavall�sban. ( a shih-tzu �s az oroszl�n szent �llat abban az orsz�gban).

A h�bor� kit�r�sekor kevesebb, mint 200 kuty�r�l tudtak K�n�n k�v�l, ebbe beletartoznak az angliai �s n�h�ny skandin�v orsz�gban �l�k is, ahova tudjuk, hogy export�lt�k �ket.

„Ez a shih-tzu” k�nyv�ben Reverend (nagytisztelet�) D. Allan Easton �s Joan Brearley egy �rdekes t�rt�netet mes�l el:

„A d�n miniszter feles�ge K�n�ba l�togatott, ahol l�tott n�h�ny kuty�t, amelyeket egy temet�si szertart�son akartak el�getni. Megmentette �ket. Ennek a vonalnak a k�lykeit aj�nd�kozt�k Erzs�bet kir�lyn�nek az 1930-as �vek elej�n.” �gy utaztak a templomi kuty�k a tibeti templomokb�l a Pekingi Kir�lyi Palot�ba, �s onnan a Buchingham Palot�ba. 

Ahogy a h�bor�, �s a kommunizmus el�rte Pekinget 1949 janu�rj�ban, nem volt t�bb k�nai export. 1952-re nagy volt a vesz�lye annak, hogy a fajta elsil�nyodik, ez�rt elhat�rozt�k, hogy az angliai vonalat pekingi palotakuty�val keresztezik. A c�l az volt, hogy egy r�videbb l�b�, jobb sz�r�, r�videbb orr� kuty�t kapjanak. Ezt siker�lt megval�s�tani. A pekingi palotakutya meghajlott el�ls� l�b�t m�g ma is l�tni n�h�ny shih-tzun.

Volt egy klikk Angli�ban, akiket Manchu klubnak h�vtak. �k �gy gondolt�k, hogy a kisebb kuty�k jobban k�pviselik a „templomi kutya” �r�ks�get. A Kennel Klub 1938-as standard-j�vel elismerte ezt, amikor az ide�lis s�lyt 9-16 font k�z�tt �llap�totta meg, ez a mai standard is. ( 1 font=45,36 dkg ) 

Az USA-ban az 1930-as �vek v�g�n ker�lt az els� shih-tzu. Ugyan�gy, ahogy Angli�ban �s Eur�p�ban a h�bur� �s a fajta ritkas�ga miatt csak egy kev�ssel 300 felett volt a kuty�k sz�ma 1963-ban.

Az 1960-as �vekben lett n�pszer� a fajta az angol �s eur�pai import miatt. A fajt�t a ki�ll�t�sokon a kever�k oszt�lyban mutatt�k be (mert ott ez a szab�ly a fajta elismer�se el�tt. Szerk.) 1969 szeptember�ben enged�lyezt�k a shih-tzu mint �n�ll� fajta bemutat�s�t a toy oszt�lyban. 1969-ben 2811 shih-tzut regisztr�ltak, ez a sz�m 1978-ra 14894-re n�tt. Ez alatt a 9 �v alatt 85000 feletti shih-tzut regisztr�lt az Amerikai Kennel Club. Az AKC regisztr�ci� alapj�n beker�lt a 25 legn�pszer�bb fajta k�z�! 

A cs�sz�ri templomi kuty�kat egyre t�bb ember kedveli. Ahogy egyre t�bb teny�szt� kapcsol�dik be, f�l�, hogy a fajta min�s�ge romlik, mert n�h�ny �j teny�szt� a shih-tzu n�pszer�s�g�b�l pr�b�l hasznot h�zni. A shih-tzukat megv�s�rl� szem�lyek felel�ss�ge az, hogy fenntarts�k a fajt�t azzal, hogy el�t�rbe helyezik a val�di teny�szt�ket, �s t�l�k v�s�rolnak kuty�t (m�g ha csak kedvencnek is.) 

A shih-tzu r�szletes t�rt�net�t �s a kir�lyi kezdeteket a „Shih-tzu k�nyve” c�m� k�tetb�l mer�tett�k illetve az „Ez a shih-tzu” c�m� k�nyvb�l. Mindk�t k�nyvet a shih-tzu szerelmesei nagyra becs�lik az eg�sz vil�gon.  

Forr�s: „Shih-tzu” c�m� k�nyvb�l (�rta: Robert P. Parker �s Gerarda M. Collins) ford�totta Dr. Matsk�si
Imola.